Fűnyírás

A telek megvétele után az első dolgunk volt, hogy vettünk egy fűnyírót. Bár lehet hogy inkább bérelni kellett volna. Az elmúlt négy hónapban összesen háromszor nyírtunk füvet, igaz ez az igen száraz nyár miatt is volt, és hát fűnek sem nevezném, inkább rétnek, tele vadvirágokkal.

A fűnyírás az én munkám, teljesen, mert Csaba allergiás lett az első alkalommal. Nem baj, szeretem csinálni.

Íme a sárga önjáró hangoskodó, akit első alkalommal próbál Csaba elinditani.

Keresgetünk

Miért gondoltam hogy a telekvásárlás után két héttel már alaprajzokat fogok egyeztetni egy építésszel? Naivan azt hittem a június 10-i tervzsüris határidőre simán elkészül egy látványterv. Hát nem. És ez persze rajtunk is áll. Eddig beszéltünk egy én építész barátnőmmel, és egy férj építész ismerőssel. És férj azt mondta legalább 3 emberrel beszéljünk és utána döntsünk. Csakhogy ez mind idő és utána idő míg az építész ráér és utána még két hónapnyi idő mire a terv engedéllyekkel együtt elkészül. Optimálisan.

Persze nem haszontalan ez az idő, bennünk is változnak a dolgok, felszínre kerülnek a
kívánságok. Így például hogy de jó is lenne egy kemence. Egy olyan ami mellé odalehet bújni melegedni és amiben akár sütni is lehet. Mondjuk almát, vagy krumplit, vagy lángost és pizzát. Manapság a lakások, házak központi eleme általában a TV. Nálunk nincs. A központi helyre egy meleget adó, fehérre meszelt, padkával körbevett kemencét szeretnénk.

És ekkor találtam meg egy újságon keresztül a Mérmű Stúdiót, amit Szűcs Endre neve fémjelez és fő tevékenységük a népi építészet felelevenítése. Présházakat, régi házakat újítanak fel a Balaton-felvidéken, a Káli medencében vagy építenek ilyen stílusban új házakat. Tetszenek. De nemcsak népies házakat terveznek, hanem például ezt a romantikus Provence-i hangulatot árasztó palettás ház is őket dicséri:


Sajnálom hogy az alaprajza nem hozzáférhető, az U alak tetszik, azt számolgatom, hogy vajon a telkünkre lehetne-e ilyen alaprajzot tenni, lehet hogy nem elég széles hozzá.
Szép lenne a kőburkolat helyett fehérre meszelve, de vastag falakkal.

A keleti szárnyban nyárikonyha van,szeretném ha legalább a helyét megterveznénk így később kialakítható lenne.

A keretek

Nem, még nem az ajtó- és ablakkereteket fogom taglalni, az még a távoli jövőben van. A háztervezés és építés kereteit szedem össze.

Költségterv: felső határ a jelenlegi anyagi eszközeink + a kislakás ára + szocpol.

A szocpol egy nagyon érdekes kérdés, mert önmagában ad egy anyagi és méretbeli keretet a háznak. Azaz 4 együttköltöző személy esetén minimum 2 maximum 4 lakószoba kell, egy szoba pedig 12-30 nm-ig értendő. Amennyiben az amerikai konyhás nappali területe több mint 60 nm, akkor az 2 szobának számít. A szocpol megszabta anyagi keret pedig más vidéken és más Budapesten, mi vidéknek számítunk, azaz 4 személy és 4 szoba esetén maximum 22,5 M Ft lehet az építési költség. Az a gond vele egyedül hogy az utolsó ilyen táblázatot a 2000 éves adatok alapján 2001-ben tették közzé. Azóta eltelt 7 év és az építőanyagárak többszörösére nőttek, szószerint, nem tudom pontosan mennyivel, kíváncsi is lennék rá.

Méretbeli terv: amennyiben a szocpolt igénybe vennénk, akkor 120 nm plusz a kiszolgáló helységek és ez alapterületre értendő, azaz földszint plusz tetőtér. Másikoldalról a helyi építkezési szabályzat határolja be a ház méretét, azaz szabályozzák a bépíthetőséget (15%, de max 150 nm), az építménymagasságot (4,5 m), ami nem azonos a gerincmagassággal (10m), az előkert, hátsókert (15m) és oldalsó távolságtartás (3-3 m) mértékét.

Hétvégén találkozzunk egy építész régi barátnőmmel, kíváncsi vagyok merre tovább.

Ez az?

Az elszállt szövegben arról elmélkedtem, hogy mennyire vártuk azt a szívdobbanást, amikor azt érezzük, hogy IGEN, EZen a telken, házban szeretnénk lakni. De ez nem jött el. Illetve a települések közül ez "jött be" leginkább, de a telek választásnál jórészt csak a józan érvek döntöttek, azaz nem kell autóba ülni, ha a faluba szeretnénk besétálni, ha oviba, ha a helyi iskolába megyünk (azért valószínűleg nem ide fognak járni), ha biciklizni szeretnénk, ha egy fagyit ennénk.

Csend, jó levegő és elég közel, de egyben elég távol a város is, és a vidéki utjainkhoz sem kell egész Budapesten keresztül vágni.

A telek 933 nm, körbe van kerítve, közművesített, egy pici fűzfával. A nagy, árnyékadó és éltető fákat nem tudjuk semmivel sem helyettesíteni, de más szemmel nézve, ez a telek egy lehetőség nekünk arra hogy mi ültessünk fákat, bokrokat, virágokat. Amik majd megnőnek.
Megkérdeztük a gyerekeket milyen fát szeretnének ültetni: Andris meggyfát, természetesen az öccse is meggyfát, Csaba cseresznyét. Én diófát, de le akarnak beszélni. Jó legyen almafa.

Semmi romantika

Íme egy kép a telekről, egy pici fűzfa van rajta:

Megvettük a telket

Valószínűleg sablonos dolog a telekkel kezdeni egy építkezős blogot, hiszen a házépítés nem a telekvásárlással kezdődik el, hanem jóval korábban. Kezdőpontot nem tudok, de mikor gondolatainkban felötlik az otthon, az új otthon, mert és jön a sok mert, mert nem lakhatunk ebben az albérletben örökké, mert kicsi a saját 41 nm2, mert a zöldbe vágyunk, mert sosem laktam családi házban és a párom sem és különben is család vagyunk és vajon miért hívják "családi háznak" a házat , és így tovább, és akkor valahol felbukkan, hogy akkor építsünk egy házat.